Navigate / search

Gépház: Így streamelünk mi

PP kérdezte a minap, hogy mi is kell ahhoz, hogy a Webtudoron előadhasson? Ezen elindulva és kicsit kiterjesztve a kérdést, most beavatunk abba, hogy hogyan is oldjuk meg a streamet, hogyan csinálhatsz saját YouTube csatornát.

Az itt bemutatott technikákból összeválogathatod magadnak azt, ami hozzád illik. Még a Webtudoros műsorok közül sem mindegyik készül az itt bemutatott technikával, előadása és előadója válogatja.

A szoftver

Ahhoz hogy YouTube-ra (vagy igazából bárhová) streamelni tudj, szükséged lesz egy szoftverre ami ezt lehetővé teszi. Attól függően, hogy milyen operációs rendszered van, különböző lehetőségek tárulnak eléd.

Ha Linuxod van, itt sajnos nagyon gyorsan elfogy a választék. YouTube esetén az egyetlen (többé-kevésbé) megbízható megoldás a Google Hangouts használata, ami egy böngészős szoftver. Ha más szolgáltatót választasz, akkor megint csak rá vagy szorulva a böngészős megoldásra.

Ha nem Linuxot használsz, jobb dolgod van. Természetesen használhatod a streaming szolgáltató által felkínált webes felületet, de használhatsz asztali szoftvert is, ami adott körülmények között sokkal többet tud és jobb teljesítményt és minőséget nyújt.

Két általános felhasználású szoftvert vizsgáltam meg, az egyik a nyílt forráskódú és ingyenes Open Broadcaster, a másik az igen csak zsebbe nyúlós Wirecast. (Az utóbbinak van ingyenes illetve jóárasított változata, a Wirecast for YouTube.)

Az Open Broadcaster működik, szép teljesítményt is produkál, de az interfész… anyám, az interfész! Sajnos mint megannyi open source projekt, itt is el kellene egy ráncfelvarrás… frászt, plasztikai sebészet. Szóval kicsit pilótavizsgás.

Ami Wirecastet illeti, az jóval kifinomultabb, bár itt is elhangzott egy-két b+. Cserébe viszont szereti a CPU-t, különösen ha egy-két trükkös effektet is bevarázsolunk, vagy capture kártyáról jön a videójel.

Külön érdekesség, hogy van lehetőség másik számítógépről képernyőképet fogadni a hálózaton keresztül, így ha van kamerás emberünk, el tudjuk szeparálni a szerkesztői és az előadói gépet, illetve az egész adást be lehet játszani egy virtuális webkamerába is, ami lehetővé teszi a továbbítást pl. Skype-on keresztül.

Ha szerkesztett tartalmat szeretnénk feltenni, jóval könnyebb dolgunk van. Linuxon jó tapasztalataim vannak a KdenLive nevű programmal, Windowson akár a Movie Maker is megfelelhet, MacOS-en pedig az iMovie lesz segítségünkre.

A számítógép

Na ez nehéz kérdés. Ha csak simán a Hangoutsot használjuk webkamerával, akkor semmi gond, kb. bármin elfut. Najó nem, azért illik valami korszerű masinának lennie.

Azt viszont nyilván mondanom sem kell, hogy ha külső kameráról szeretnénk felvenni HDMI-n keresztül, esetleg mindenféle trükkös effektet használni, stb. akkor már illik egy rendesebb vasat oda tenni. A 2014-es Macbook Pro Retina i5-ös CPU-val és BlackMagicDesign Intensity Extreme kártyával egy kameraképtől Wirecasttel konkrétan összecsinálta magát. (Ezt a fajta kártyát egyébként se vedd meg, hangos és megbízhatatlan. A többi jelzőt kicenzúráztam.)

A Windowsos asztali számítógépem a BlackMagicDesign DeckLink Mini Recorder kártyával és Intel I7-3770 CPU-val viszont jól bírta a gyűrődést. (A DeckLink kártya király, ezt vedd meg, ha HDMI-t akarsz bevinni a gépbe.)

A kamera

Itt a legegyszerűbb megoldás a klasszikus webkamera. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy nem egy épületes látvány emberi orrlukakat nézegetni alulról, úgyhogy ha ezzel akarsz streamelni, vagy vegyél egy 5000 Ft-os kamerát valahol, vagy tedd egy kicsit távolabb a gépedet, esetleg magasabbra, külön klaviatúrával.

Ha feljebb akarsz lépni, ott vannak a mindenféle HDMI kimenetes eszközök (lásd az előző részt a HDMI input kártyákról), viszont érdemes óvatosnak lenni. Valamelyik kiváló EU-s törvényalkotó munkásságának köszönhetően az összes, az EU területén kapható tükörreflexes kamera 29 perc 59 másodperc után kikapcsol. Ez sajnos a nagyobb márkáknál még a tengeren túli modellekre is érvényes. Mintha ez nem lenne elég, a legtöbb model nem ad értelmes HDMI kimenetet, hanem rajta lesznek a mindenféle ikonok is. Én jelenleg éppen ezért vettem Canon 7D MK II-t, de ebben is benne van a 30 perces limit, úgyhogy ez annyira nem ideális.

Állítólag a tengeren túlon kapható régi Panasonic GH3-as illetve az új GH4-es készülékek nem rendelkeznek ezzel a csodálatos funkcióval, de még sajnos nem sikerült tesztelnem.

A beállításokat tekintve érdemes megismerkedni a histogram fogalmával. Ennek figyelembe vétele mellett a kameránkat érdemes 1/50 másodperces záridőre beállítani, így ugyanis elkerüljük a váltóáram 50Hz-es váltakozásából adódó villódzást.

Megint csak sokkal könnyebb dolga van azoknak, akik csak szerkesztett tartalmat szeretnének feltölteni. Manapság már szinte bármilyen készülék készít full HD felvételt, és ha tükörreflexes irányba nézelődünk, akár egy belépő szintű készülék is megteheti, pl. a Canon 1100D.

A hang

Talán a képnél is fontosabb a jó hang. Ha recseg, halk, visszhangos, a háttérben ugat a kutya vagy sír a gyerek, az a nézőre tudat alatt is plusz terhelést ró, sokkal nehezebb a beszélőre figyelni. Éppen ezért ha el kell döntenünk, hogy mire költünk, akkor itt érdemes egy kicsit befektetni.

A mikrofonnál is több lehetőségünk van. (A laptop, kamera, stb beépített mikrofonja nem az, mert több visszhangot vesz fel, mint mást.) A legolcsóbb megoldások között az olyan játékosoknak készült headsetek vannak, amik USB-n csatlakoznak, illetve az Apple fülhallgatók is egészen elfogadható hangminőséget produkálnak.

Ha szeretnénk egy kicsit többet költeni, akkor érdemes a “podcast” cimkével ellátott USB-s mikrofonok irányába nézelődni. Itt két fajtából választhatunk. Az egyik, amit érdemes elkerülni, azok a nagymembrános kondenzátormikrofonok, mint pl. az Audiotechnica AT 2020. Ezek zseniális mikrofonok és csodálatos hangot adnak, azonban mindent felvesznek. Gyakorlatilag csak akkor használhatóak, ha többé-kevésbé hangszigetelt helyen dolgozunk.

Ennél sokkal jobb választás egy dinamikus mikrofon. Ezek ugyan kevésbé jó karakterisztikájúak, cserébe csak azt veszik fel, ami szembe van velük. Ilyen mikrofon pl. RØDE Podcaster.

A kettő közötti különbséget az alábbi hangfelvétel illusztrálja (érdemes fülhallgatóval hallgatni). A két felvétel egy Sennheiser e945 és egy Audiotechnica AT2035 összehasonlítása egy kompresszorra és egy keverőre dugva, azonos hangerőre hozva.

Amellett, hogy jó mikrofont veszünk, érdemes egy olyan kart is beszerezni, amivel ezt könnyen tudjuk mozgatni. Ha letesszük az asztali kis állványra ami hozzá jár, abbol jó nem sül ki, mert nem lesz velünk szemben a mikrofon.

Ha még ennél is drágább opciót szeretnénk és tényleg túl sok felesleges pénzünk van, vagy esetleg más projekt kapcsán „nő” a felszerelés, elmehetünk a stúdiótechnika irányába is. Ekkor jönnek szóba az XLR csatlakozós mikrofonok. Ezekkel lehet igazán jó hangminőséget elérni. Rengeteg kisérletezés után a jelenlegi pipeline úgy néz ki, hogy egy Sennheiser e945 van bedugva egy TC-Helicon Voicetone T1 vokálkompresszorba, ami „deess” állásba van tekerve hogy levegye az éles hangokat, majd az be van dugva egy Yamaha MG12 keverőbe. A keverőn a kompresszor fel van tolva majdnem teljesen, így a T1-el együtt szépen összetömöríti és sokkal élvezhetőbbé teszi a hangot. Végezetül a keverő kimenete rá van dugva egy Focusrite Scarlet 2i4 hangkártyára.

És igen, ha ezen a ponton elgondolkoztál azon, hogy mekkora barom vagyok, teljesen jók a megérzéseid, totál túl van méretezve a felszerelés, ennél SOKKAL olcsóbban is meg lehet oldani legalább ilyen jól. Ha a mostani tudásommal kellene vásárolnom, valószínűleg a lista első két eleme ugyanaz maradna, a keverőből viszont sokkal kisebbet vennék, egy 4 vagy 6 csatornásat amin van kompresszor, illetve a hangkártyából is elég lenne a 2i2.

Ha nem élő adást csinálunk, hanem felvételt, akkor itt sokkal könnyebb dolgunk van. Némi találékonysággal egész könnyen használhatunk akár kondenzátormikrofont is. Ezen felül az egész kompressziós-deess-elős játékot amit élőben csak drága hardverrel lehet megoldani, szoftveresen is le tudjuk utánozni.

Ha esetleg interjút veszünk fel vagy szabadban filmezünk utólagos felhasználásra, érdemes megnézni a RØDE smartLav+-t is, ami egy okostelefonba dugható igen jó minőségű mikrofon.

A fény

Azt szokták mondani filmes körökben, hogy az amatőr videó onnan ismerhető fel, hogy sötét, kásás a kép. Szerencsére rengeteg házilag is könnyen megvalósítható megoldás létezik, szabvány e27-es foglalattal is lehet már ténylegesen fehér fényű egőket venni. Tapasztalatom szerint olyan 8-16 égő az típustól függően, ami főfénynek elegendő egy egyébként sötét szobában.

Egy régebbi projektből nálam ragadt néhány Walimex softbox, amit megfosztottam a softbox részétől, így maradt egy sima foglalat 4 db égővel. Az égők színhőmérsékletben és színképben (CRI) elég jók és egész olcsón beszerezhetőek, de természetesen megfelel bármilyen más égő vagy LED is, amely 90% fölötti CRI-t tud. Ezekből többet összeraktam és elé tettem egy ernyőt. Az egész cucc a velem jobbra szemben, kb 45 fokra, 1.5m távolságban van. Az ernyőt kicsit fejmagasság fölé emeltem, így nem zavar abban hogy belenézzek a kamerába és szép árnyékot vet.

Ha tovább akarjuk cifrázni, még kiterjeszthetjük ezt a setupot. Egy második fény egy sima 4 égős softbox tőlem balra ugyanabban a távolságban van, derítő fénynek (hogy ne legyen olyan sötét az arcom). A harmadik fényem a hajfény, ami szintén egy softbox a derítőfénnyel pont szemben, tőlem jobbra hátra.

A háttér

Ha ilyen műsort akarunk csinálni, vagy legyen homogén a háttér, vagy legyen ott valami érdekes, de ne vonja el a figyelmet az előadóról. A már korábban emlegetett régebbi projektből volt nálam egy fekete anyag, igaz nem a legjobb minőségű. Ezt először megpróbáltam felrögzíteni közvetlenül a fal elé, azonban túlzottan átlátszott rajta a fehér fal. Amikor előrébb hoztam egy méterrel, már majdnem jó volt, azonban túl sok fény vetődött rá. Végezetül én is előrébb jöttem még egy métert, így már teljesen feketébe borult a háttér.

További tippek

A legtöbb filmes tudásom az Indy Mogul, azóta sajnos már bezárt csatornáról származik. A Webtudor adásaihoz ez a rész volt a legnagyobb segítségemre:

Természetesen a többi részt is érdemes jó alaposan áttanulmányozni.

Remélem, ez a rövid leírás segít elkerülni azokat a csapdákat, amikbe nekem sikerült belefutnom.

Comments

vmarci21
Reply

Úgy látom, az Open Broadcaster elérhető Linux-ra is. 😉

Leave a comment

name*

email* (not published)

website